Levélszavazás Amerikában
A világ legbefolyásosabb emberének, az Egyesült Államok elnökének megválasztása 2020-ban nehezen lett volna elképzelhető a levélszavazás intézménye nélkül.
Amikor nyáron a világ vezető gazdasági és katonai hatalmának számító USA-ban berobbant a koronavírus-járvány, még az is fölmerült, hogy az egészségügyi válsághelyzet veszélybe sodorhatja a választásokat. A Demokrata Párt kezdeményezésére és a regnáló elnök, Donald Trump ellenkezése dacára, jelentős könnyítéseket foganatosítottak a levélszavazás kapcsán. Amellett, hogy az országban már korábban is lehetőség volt arra, hogy a választás napja előtt adják le voksaikat a választók, elkerülve ezzel az esetleges tumultust, minden állam lehetővé tette a levélszavazást. Különbségek voltak, kilenc államban automatikusan küldték a paksamétát, hét államban valamiféle indoklás volt szükséges, a többiben egyszerűen csak kérvényezni kellett. A lehetőség azonban mindenhol adott volt, amellyel a járvány miatt, vagy más okból, nagyon sokan éltek is. Az előzetesen leadott nagyságrendileg 100 millió szavazat kétharmada is levélben érkezett be.
Trump már hetekkel a választások előtt arról beszélt, hogy a Demokraták majd a levélszavazatokkal csalják el a választásokat, de ez inkább bizonyult utólag ítéletnek a saját egészségügyi válságkezeléséről. Az elnök és adminisztrációja folyamatosan igyekezett bagatellizálni a járványhelyzetet. Választási tömegrendezvényeket tartott és személyes részvételre buzdított, így nem meglepő, hogy (Trump is elkapta a vírust, és) azok között, akik nem vették annyira komolyan a koronavírust és november 3-án személyesen szavaztak, felülreprezentált volt a republikánus szavazók aránya, míg a demokraták jóval nagyobb számban választották a biztonságosabb postai megoldást. Ezzel magyarázható Joe Biden fölénye a levélben leadott szavazatok számában, csalásra utaló bizonyítékokat eddig senki nem tárt a nyilvánosság elé. A könnyebbség és biztonságosság bizonnyal a minden korábbinál magasabb részvételi arányban is meghatározó szerepet játszott.
Trump levélszavazás elleni kampánya logikusan nézve nem csak amiatt légből kapott és indokolatlan, mert a választást felügyelő szervek nem találtak bizonyítékot rendszerszintű visszaélésre. Amiatt is, amire a Harvardon tanító és többek között a választások integritásának növeléséért dolgozó Electoral Integrity Project alapító igazgatója, Pippa Norris a twitteren utalt, vagyis hogy a levélszavazás alapvetően Trumpnak kellett volna kedvezzen. Norris egy korábbi kutatása során, amelyben a 2003-as egyesült királyságbeli helyhatósági választások kapcsán vizsgálta a levélszavazás hatásait, arra az eredményre jutott, hogy a levélszavazás növeli a választási részvételt (a konkrét helyzetben 15%-kal), méghozzá elsősorban az idősebbek körében, amely szavazói csoportban Trump nagyobb támogatottságnak örvendett.
Az amerikai választási rendszernek a levélszavazás egyébként nem új eleme, már rögzült, megszokott módszer. A levélben szavazók aránya évtizedek óta növekvő tendenciát mutat, a 2018-es félidei szavazás alkalmával elérte a 20%-ot, úgy, hogy akkor még nem volt koronavírus-járvány. Mindig is voltak elszórt csalási kísérletek, de a szakértők és az ellenőrző szervek az Egyesült Államokban, mindenekelőtt a Szövetségi Választási Bizottság, biztonságosnak tekintik a rendszert és elvetik a rendszerszintű csalás lehetőségét.