Részvétel a választási rendszer peremén

Részvétel a választási rendszer peremén

A 2019-es európai parlamenti választásokon mérték az elmúlt 20 évben a legmagasabb, 50,66%-os részvételi arányt, ez 2014-hez képest nyolc százalékpontos növekedés. Ez a szám azonban jelentős tagállamok közötti különbségeket rejt.

A Freie Ungarische Botschaft állásfoglalása szerint egy demokratikus választáshoz olyan környezetre van szükség, amelyben a választók elhiszik, hogy az őket képviselni hivatott szereplők megválasztása rajtuk múlik, adottak a jogi-technikai feltételek, s ezért érdemes élni a demokratikus választójogukkal.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2019. március 20-i tájékoztató jelentése szerint a fogyatékossággal élők tényleges jogai arra, hogy szavazzanak az európai parlamenti választásokon továbbra sem teljes körűen biztosított. Sajnos 15 tagállam még mindig korlátozza a fogyatékossággal élő személyek szavazati jogát, így akadályozva e polgároknak a demokratikus folyamatokban való érdemi részvételét és képviseletét. A nemzeti szabályok eredményeként a legutóbbi európai választásokon a becslések szerint 800 000 uniós polgár nem tudta szavazati jogát gyakorolni fogyatékossága vagy mentálhigiénés problémái miatt.

A Hajléktalanokkal Foglalkozó Nemzeti Szervezetek Európai Szövetsége (FEANTSA) és a Pierre Abbé Alapítvány közös jelentése szerint (FEANTSA és Pierre Abbé Alapítvány: „Fifth Overview of Housing Exclusion in Europe 2020”) legalább 700 000 hajléktalan ember él az Európai Unióban, és közel 9 millió háztartás él súlyosan elégtelen lakhatási körülmények között. Ez a szám tíz év alatt 70%-kal nőtt. A hajléktalan emberek komoly nehézségekbe ütköznek a szavazás tekintetében – elég itt csak pl. Magyarország több sebből vérző lakcímnyilvántartási szisztémájára gondolni.

A szavazás gyakorlati feltételei ugyanolyan fontosak, mint az információkhoz való hozzáférés, ezek a választói jog, mint alapjog garanciái.

A törvényalkotó feladata és felelőssége, hogy a szavazati joggal rendelkezők, beleértve a származási országukon kívül élő uniós állampolgárokat, fogyatékkal élőket vagy a hajléktalan embereket, gyakorolhassák ezt a jogukat.

Az eltérő választási kultúrák miatt sokféle választási rendszer létezik EU-ban. Általánosan elvárhatóak azonban az egyértelmű és nem diszkriminatív rendeletek az uniós polgárok szavazati esélyegyenlőségével kapcsolatban. Különösen fontos itt megemlíteni a pártok regisztrálásához való jogot, valamint a választásokon való részvételre, a szavazólapokhoz való hozzáférésre, a jelöltek indítására, az akadálymentességre, a meghatalmazott útján vagy távolról történő szavazásra vonatkozó jogokat.

Megfontolandó tehát az Európai Parlament 2020. november 26-i állásfoglalása: az EP „ismételten kéri egy Európai Választási Hatóság létrehozását, amelynek feladata az európai választójoggal kapcsolatos iránymutatások és rendelkezések végrehajtásának nyomon követése; javasolja a nemzeti választási irodák közötti információcsere-mechanizmusoknak az Európai Választási Hatóság koordinációja mellett történő megerősítését.”